Testvérek

És hogy ne csak a napközis hír legyen ennyi kihagyás után.

Ez itt az aktuális kedvenc képem róluk. Amikor kiderült, hogy Zének testvére lesz, akkor a 9 hónapnyi aggódásban ugye vele minden rendben lesz majd, leggyakrabban az segített át, hogy Zének mindenképpen szüksége van egy testvérre, hogy legyen, akire rajtunk kívül számíthat, aki szükség esetén gondoskodik róla, mert ki tudja, mi lesz vele majd felnőtt korában.
Azért szép nekem ez a kép, mert mindegy is, hogy mi lesz Zével, az már most látható, hogy S-nek is van valaki, akire számíthat.



- Posted using BlogPress from my iPhone

Családi napközi

Bár tudom, hogy nem igazán erre a hírre vágytatok a kommentekben...
Nézegetek Zének családi napközit, bölcsit, valamilyen alternatív megoldást, nem államit, szeptembertől heti 2-3 félnapra. (Azért nem államit, mert Zé után az állami normatívát a korai fejlesztő kapja, ha állami helyre vinnénk, akkor nem kaphatna korai fejlesztést ott, ahol eddig). Eddig három helyet hívtam fel. Lehet, hogy véletlen, vagy lehet, hogy mert jól választottam ki a helyeket, de mindhárom örömmel beszélgetett velem tovább azután is, miután elmondtam, hogy Zé speciális nevelésű igényű. Pedig egyik sem tízezrekbe kerülő magán, csodagyerek képző.
Az egyik ráadásul nagyon szimpatikus is volt.

Azért kezdtem el keresni, mert azt látjuk, hogy Zé a gyerekközegben egyszerűen felszabadul, és töltődik, és nagyon élvezi a társaságot. Nem utolsó sorban pedig én konkrétan estére lenullázodok a két örökmozgó mellett.