Beszéd és memória: Fiús dolgok

Az én lányom nagyon csaj. Pontosan tudja hogyan kell használni az arcpirosítót, laza mozdulattal túr bele a hajába, miközben a másikkal a hajszárítót fogja, úgy tartja körömvágáshoz a kezeit, mintha én lennék a város legmenőbb manikürőse.

És akkor egyik napról a másikra elkezdődött az autók iránti rajongás, amely különböző formát ölt. Egyrészt a saját autónkba akar napjában többször beülni, ahol képes 30-60 percig is eljátszani, vezet, indexel és vészvillog, bezárja magát. Játékai között nincsen sok autó (több azért, mint egy átlag 2 éves lánynak), így aztán például a hétvégén a kölcsön nyaralóban kizárólag az autókkal játszott. Ami pedig engem is meglepett, pontosan tudja, hogy kinek milyen autója van, a játékok között egyértelműen mondta és mutatta, hogy papa (ebben csupán annyi a meglepő, hogy a papa autója 3 hete szervízben van, azóta nem látta). A városban autózva is mindegyiket felismeri, mutatja. A(ny)u, kiii(é)k - mondja az enyémhez hasonló márkájúakra, megjelölve, hogy az enyém milyen színű. Ma felismerte a 6 hete eladott autómat is egy újságban, majd tovább lapozott és közölte, hogy A(ny)u, al(m)pa miközben a telefonom fényképére mutogatott. Hát ennyit beszéd és memória témában.