Kis színes

Azt hiszem a régi blog bezárása, és az új indítására rosszabb időpontot nem is választhattam volna. Egyrészt most tombol a vakáció, a koraiban szünet van, a gyógytornászok is eltűnnek néhány hétre. Másrészt pedig az elmúlt hetekben dolgoztam egy kicsit sokat, így a két kölyök melletti idő, mind munkával telt. Juj de jól esett.

Kis színesek:
A vakációban, amíg nincsen É.néninél újra egyéni óra, Z. szobájában a kisasztalánál van mini-foglalkozás. Minden alkalommal csak egy valamit csinálunk, látszik, hogy már tudja az asztalnál feladat van. Az évközben készített fotókból és korábbi bejegyzésekből veszem az ihletett. Néha magam is meglepem, hogy az É. nénivel eltöltött órák alatt mennyire rám ragadt, hogy egy-egy játékkal mit és hogyan lehet csinálni, valahogy mindenre fejlesztő-szemmel is bírok nézni. Majd fotózok ezt-azt, hogy miket csinálunk.

Az elindulás témában nincsen változás, most kevésbé izgalmas a kétlábon járkálás. Mintha Zé megmutatta volna nekem, hogy hello, nézd meg tudom csinálni, ne légy már türelmetlen, aztán visszaállt a saját ritmusába. Mindeközben S.-t hetek választják el a mászástól, így gondolom, amikor ő elindul akkor majd a közösen megyünk lesz az izgalmas. Szóval most már arra számítok, hogy ők majd együtt tanulnak meg járni, mármint úgy igazán, amikor már többet leszenk két lábon, mint négyen.

Munka + pihenés jelszóval eltűntem 3 napra (2 éjszakára) a múlt héten. Z. remekül érezte magát a ritkán látott nagymamájával, meg persze az apjával. Ennek ellenére, nagyjából 3 nap kellett neki, hogy újra visszaálljon közöttünk a normál üzemmód. Büntetett rendesen, amiért itthon hagytam. A büntetés szerinte az ha nem hallgat rám, nem fogad el tőlem kaját, nem akar az ölembe ülni, ha el szeretném altatni közli, hogy papa papa. És nagyjából egész nap kántálja, hogy papa, papa, papa. Nagyjából hasonló volt, amikor S. születésekor hazatértem 1 hét után a kórházból. S. most is velem volt, mivel ugye még én vagyok a mozgóbüféje.

Aztán van még duma, minden mennyiségben, már elkezdtem összeírni, hogy hol is tartunk, de ez egy következő bejegyzés.

Ezt most tényleg A. kedvéért : )